- Zayn, ha lenyomtad a torkán a nyelved arrébb állhatnál mert valaki be szeretne jutni a lakásába. -hatott. Zayn összerezzent és lassan fordult meg, szemében félelem csillogott. Fél! De mitől? Kelly még mindig az ajtónak dőlt és győztes mosollyal mért végig.
- Bemennék. -mondtam és előkerestem a kulcsomat. Szépen lassan eltipegett a csótánytaposójában. Kinyitottam az ajtót és bementem. Amint csuktam volna be az ajtót Zayn a lábával az útját állta. Bejött és becsapta Kelly előtt az ajtót majd a kulcsot ráfordította a zárra.
- Ez nem az aminek látszik. -mondta. Szeme könyörgő volt.
- Miért magyarázkodsz? Ch Zayn, nem járunk! -forgattam a szemeim.
- De most biztos azt hiszed te is csak egy éjszakára kellenél de nem.
- Zayn őszintén szerinted én járnék veled tudom most jössz a tegnapi csókkal, de nem fogok olyanokkal lenni akik minden nap más csajjal feküdnek össze.
Zayn nem mondott semmit csak lehajtotta a fejét. Lassan felemelte a fejét.
- Nem tudod miken mentem keresztül.
- Te sem. -morogtam.
- Rosszul hiszed, te is csak egy olyan lány vagy aki csak egy éjszakára kéne. Pedig kezdtem azt hinni, hogy tévedtem. -mondta a szemembe.
- Gyűlöllek Zayn Malik! -mondtam teljes nyugodtsággal a szemébe.
Megfordult és kiment. Fájt amit mondott, nem ismer. Nem tudja a múltam, nem tudja miért jöttem el otthonról, nem tud semmit.
*két héttel később*
A napjaim unalmasak. Zayn-nel egyre jobban utáljuk egymást. Elegem van belőle, kizártam az életemből. Nem érdekel többé, tőlem fel is fordulhat. Barátnőimet idézve "bunkó, perverz állat". Egész napomat tanulással töltöttem. Holnap ZH írás és nem kéne rossz jegyet szereznem. Mikor úgy éreztem végre kész vagyok elkezdtem vacsorát készíteni, amikor valaki ráfeküdt szinte a csengőre. Kivánszorogtam az ajtóhoz és kinyitottam azt. Az ajtóban Zayn állt. Kezét az oldalára szorította és meggörnyedt. El nem tudtam képzelni mi baja.
- Segíts kérlek! -suttogta és levette a kezét az oldaláról. Egy hatalmas sebből ömlött a vér.
- Mi a szart csináltál? -kérdeztem miközben behúztam a fürdőbe.- Én semmit, inkább az elmebeteg exem.
- Ó és melyik az 1668-ból? -kérdeztem gúnyosan.
- Kösz. Meglőnek és még gúnyolódsz is.
- Fájni fog. -mondtam és befújtam a sebét fertőtlenítővel.
- Basszus mi a szar ez? -csattant fel.
- Fertőtlenítő, de maradj nyugton, és ha lehet szedd le a sebről a pólód, mert így nem lehet sebet kötözni.
- Kurvára fáj! -mondta és levette a pólóját így láttatni engedte izmos felsőtestét és kivillantak tetkói is a karján.
- Ne nyavalyogj mint egy lány.
- Szerintem te a helyemben sírnál.
- De nem vagyok a helyedben!
- Tudod, hogy értem. -forgatta meg szemeit, majd felszisszent a fájdalomtól amikor az oldalára fújtam még egy adag spray-t és rányomtam egy adag vattát, majd kötszerrel körbetekertem az oldalát és egyszer a vállát, hogy ne csússzon le a sebről a kötés. Megkönnyebbülten sóhajtott mikor kész lettem és leugrott a mosdókagylóról ahol addig helyet foglalt.
- Köszönöm. -mondta.
- Soha máskor. -mondtam egykedvűen.
- Miért utálsz?
- Szerinted azok után amiket a fejemhez vágtál még haverkodjak veled?
- Sajnálom, azokat a szavakat visszaszívnám, de nem tudom.
- Nem is baj legalább megmutattad, milyen is vagy.
Közelebb lépett így előttem állt. A fülemhez hajolt és mély hangján belesúgott.
- Nem olyan vagyok, csak ha felcseszik az idegeim. És akkor az a csaj őő Carly nem, Kelsy, nem megvan Kelly nagyon felidegesített. Amit meg utána tettem helytelen volt. Nem csak az, hogy összevesztem veled, amit utána tettem, azt megfogadtam, hogy soha de soha nem teszem meg. -súgta és a fülem mögötti érzékeny területre puszilt, majd felemelte a fejét és körül-belül 5 centire tölem szuszogott. Lehelete füst szagú volt.
- Zayn, te cigizel?
- Na igen ez az amit nem szeretem ha tudnak az emberek.
Vállat vontam, nem zavart. A bátyámra emlékeztetett ő is cigizik. Én soha, mivel nem szeretem.
- Nem zavar?
- Bátyám is cigizik.
- Van bátyád?
- Mint mondtam Zayn, nem ismersz. -mondtam majd megfordultam, de elkapta a csuklóm és maga fele fordított. Ajkait az enyémekre nyomta és akaratosan csókolt. Nem csókoltam vissza. Nem engedhetem közel magamhoz. Lassan elvált és a szemeimbe nézett.
- Még mindig haragszol igaz?
- Az nem kifejezés.
- Mit tegyek, hogy megkedvelj?
- Próbálj meg nem tuskó módjára viselkedni. -mondtam mire elkapta a karom, és behúzott a szobámba az ágy szélére és leült mellém.
- Te akartad. Akkor most meghallgatod miért vagyok tuskó. -sóhajtott és folytatta.- Amikor iskolába jártam, sokan csúfoltak azért, mert arab apám van. Egyszer eléggé ideges voltam és még csúfoltak is, összevertem a suli legmenőbb pasiját, csak egy monoklit kapott, de engem kirúgtak. A másik iskolámban nem voltak ilyen dolgok, úgyhogy nem volt többé ilyen, de bekerültem egy rossz társaságba, jött a csajozás meg a pia a cigi és a legrosszabb drog. Egyszer azonban egy lánynál megálltam, nem drogoztam és nem piáltam annyit. De ez a többieknek nem tetszett így elintézték, hogy Ausztráliába költözzön. Mint később kiderült csak fél évet mentek volna ki de kint találkozott élete szerelmével így ő maradt. -megállt rám emelte tekintetét, szemében fájdalom és könny csillogott.- Akkor amikor megtudtam, hogy a barátaimnak hitt emberek elvették a legjobb dolgot az életemből, akkor besokalltam. Túladagoltam magam, és ha nem találnak rám akkor nem lennék itt. 3 hétig kórházban feküdtem és utána elvonóra jártam, de visszaestem. A szüleimnek elege lett belőlem így most elköltöztem. Pár hónapja megjelent a lány akivel voltam akkor. Akit szerettem, a pasija elhagyta haza költözött és most vissza akar hozzám jönni csak én már nem szeretem. Összeomlott és idegbeteg lett. Most is ő lőtt meg, még szerencse, hogy itthon voltál, különben nem tudom mit csináltam volna. Köszönöm. -mondta a végén már el-el csukló hangon.
- Te meg most meghallgatod miért élek Londonban egyedül távol a szüleimtől. Az egész a középsuli 10-ben kezdődött. Nem voltam valami népszer a suliban. Egyszer az egyik osztálytársamat elkezdtem érdekelni. Miután 5 hónapja jártunk elmondta, hogy azért kellettem neki, mert egy másik csajt fel akart szedni aki Kelly volt. Szakítottunk, én pedig minden nap megkaptam a napi sértést onnantól. Elegem lett, és miután elvégeztem a középsulit eljöttem ide. Anyám szemében mindig is vesztes voltam aki elmenekült a gondjai elől, apu meg olyan mint egy átlagos apu, amíg nem szaladgálok haza minden nap más fiúval neki mindegy kivel vagyok. Na jó valószínű megdorgálná az illetőt ha szerinte nem hozzám illő srácot vinnék haza. Elköltöztem ide, de mint látod nincs sok nyugtom. Kelly követett, csak azért, hogy még jobban tönkre tegyen. Az összes pasimat elcsábította, és utána mindig megkaptam a rossz szövegeket. Gondolkoztam azon, hogy megint elköltözök, de megvan az álom munkám a fotózás, barátok noha az egyiket régóta nem láttam. Amíg meg ezek megvannak nem érdekel, hogy nem járok senkivel. A bátyám volt midig a támaszpontom, de ő kiköltözött New York-ba.
Mondandóm végén rá néztem. Gyengéden megsimította állam vonalát, majd hátradőlt az ágyon, engem magával húzva.
- Zayn!
- Csak alszunk. Azt sem szabad? -suttogta miközben átölelt és a nyakamba szuszogott.
- Azért átöltözhetek?
- Siess!
Jó lassan a fürdőbe baktattam, és csigalassúsággal átöltöztem. Visszamentem a szobámba és befeküdtem az ágyamba. Zayn azonnal átkarolt és közelebb húzott magához. Lassan szenderültünk álomba...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése